A hőszivattyú kompresszorból, kondenzátorból, fojtószelepből vagy tágulási szelepből, párologtatóból és munkaközegből (hűtőközegből) áll, például szén-dioxidból, ammóniából vagy halogénezett szénhidrogénből.

[wp_ad_camp_1]

Hőszivattyú széles kínálata várja a fisherklima.hu weboldalon, tehát ne habozzon, itt a helye nálunk és mindent megtudhat ezekről a berendezésekről és az árakat is megtekintheti. A kompresszor a párologtatott hűtőközeget nagy nyomáson és hőmérsékleten szállítja a kondenzátorba, amely a fűthető helyen található. Ott a hűvösebb levegő kondenzálja a hűtőközeget, és közben felmelegszik. A folyékony hűtőközeg ezután belép a fojtószelepbe, és tágulva folyadék-gőz keverékként jön ki alacsonyabb hőmérsékleten és nyomáson; ezután bejut a párologtatóba, ahol a folyadék viszonylag melegebb hellyel érintkezve elpárolog. Ezután a gőz átjut a kompresszorhoz, és a ciklus megismétlődik. A légi hőszivattyúk a kinti levegőből veszik a meleget (még akkor is, ha fagy odakint), és az otthon fűtésére használják. A hőszivattyúk szokatlanok lehetnek, mivel másképpen működnek, mint a fűtés egyéb formái. Úgy tervezték őket, hogy hosszú ideig alacsony hőmérsékletre melegedjenek, ahelyett, hogy bekapcsoláskor gyorsan hőt szolgáltatnának.

A hőszivattyúkat padlófűtéssel vagy speciálisan tervezett túlméretezett radiátorokkal működtetik. Az üzemeltetési költségek különböznek a kettő között, mert a hőszivattyúknak nem kell olyan keményen dolgozniuk a padlófűtéssel. A fűtőberendezés (pl. a padló) felületének növekedésével ugyanis a rendszer vizének hőmérséklete alacsonyabb lehet, ugyanakkora mennyiségű hőt biztosítva. Ez magyarázza azt is, hogy miért nem ajánlottak a hagyományos radiátorok hőszivattyúkhoz. Kis méretük miatt melegebb vízre van szükség, ami drága lesz, és az Ön otthonának valószínűleg további melegítésre van szüksége ahhoz, hogy elég meleg legyen. Amennyiben többet tudna meg kattintson a fisherklima.hu-ra.