A mai helyzetben sok mindent lehet hallani, és sajnos nem lehet biztosra mondani semmit. Sokak szeretnének felkészülni bármiféle eshetőségre, hogy gázzal is és elektromosan is képesek legyenek fenntartani azt a komfortot, amit már megszoktak.
Szerintünk nem létezhet olyan forgatókönyv, hogy ne kapjunk elegendő gázt mindenki részére, mert akkor igen nagy gondban lenne az a több 100 társasház, akinek csak gázkonvektoros fűtésük van. Illetve a több 10000m2 -es ipari parkokban lévő csarnokok, amiknek hatalmas gázfogyasztó igényük van, hogy megfelelő hőmérsékletet tudjanak tartani.
Viszont, ha szeretnénk magunkat teljes mértékben megnyugtatni, hogy bármi eshetőség is álljon be, akkor is tudjunk fűteni és használati melegvizet előállítani, van rá számos és gazdaságos megoldás.
Első körben, hogy csökkentsük országszinten a gázigényt, a kondenzációs kazánra való átállás, nagyon költségkímélő és hatékony megoldás lehet. Hogyha minden pénzügyi költséget belekalkulálunk egy ilyen kazáncserébe, anyag, munkadíj, szerelés, kéménybélelés, villanyszerelés, beüzemelés, engedélyek, körülbelül 1.3 millió forintból meg tudjuk valósítani.
S mit kapunk érte cserébe? Cserébe egy igen költséghatékonyan működő fűtési rendszert kapunk, ami 1 háztartásnak havi szintem 80-100m3-el jelent kevesebb gázfogyasztást, ami a gázszámlán is jelentősen meg fog mutatkozni. Egy 2 szintes családi házban, ahol 11db radiátort üzemel a kondenzációs gázkazán, 1650m3 az éves fogyasztása, ami majdnem 100m3 gázzal kevesebb, mint a hatóságilag maximalizált csökkentett gázár kerete.
Nemcsak a régi nyílt égésterű turbós gázkazán, ami nagy mértékben pazarolja a gázt, hanem a gázzal működő bojlerek is. Éves szinten csak a gázbojlerek képesek 1000m3-nél is több gázt elhasználni, míg a kondenzációs kazán által készített melegvíz ami éves szinten körülbelül 100m3 lehet.
Elektromosan megéri fűteni, illetve használati melegvizet előállítani?
Elektromosan is sokkal költség kímélőbb melegvizet előállítani, mint a gázos bojlerrel. Erre nagyon jó megoldás az Ariston Velis EVO elektromos bojler, ami nagyon jó hatásfokkal tudja előállítani a melegvizet.
Fűtést is elő tudunk állítani elektromosan, méghozzá egy elektromos kazánnal, ami alacsony hőfokon tud a leghatékonyabban dolgozni, például ideális padlófűtésekhez aminél csak 37-40 fokig kell melegítenie a melegvizet. Az elektromos kazánokhoz létezik egy melegvíz előállító modul, de ezt még a gyártók sem ajánlják, mert nagyon veszteségesen, sok áram felhasználásával tudnak melegvizet készíteni ezek a kazánok. Elektromos melegvízkészítés miatt, maradjunk az elektromos bojlereknél.
Összekötött rendszereket is szoktunk telepíteni, ami azt jelenti, hogy a meglévő gázműködésű fűtési rendszerre rákapcsolunk egy elektromos kazánt is és a vezérlését úgy oldjuk, meg, hogy felváltva tudjon üzemelni a 2 kazán, ezáltal is arra törekedve, hogy mindkét rezsi csökkentet értékén belül tudjunk maradni, valamint, így minden eshetőségre fel leszünk készülve, mert elő tudjuk állítani a fűtést és a használati melegvizünket gázzal is és elektromosan is.
Van még egy 3. megoldás is, hogy fűtést és melegvizet is tudjunk előállítani, az pedig a vegyestüzelésű kazán. Fával való fűtés is lehet egy alternatív opció arra, hogy csökkentsük a rezsinket illetve, hogy mindenre fel legyünk készülve. A vegyestüzelésű kazánt szintén össze lehet kötni puffer tartállyal, valamint egy cirkulációs ágat kiépítve és egy szivattyú segítségével, egy indirekt tárolót is rá tudunk kötni.
Gödöllőn végeztünk, egy olyan dupla kazáncserét, ahol egy kondenzációs gázkazánt és egy vegyestüzelésű kazánt kötöttünk össze, és váltott üzemben dolgoztak teljesen automatikusan. A vezérlésüket, termosztátokkal, szivattyúkkal és relé kapcsolókkal oldottuk meg, ha érezte a gázüzemű kazán, hogy begyújtottak a vegyestüzelésű kazánba automatikusan lekapcsolt, és ha érezte, hogy kihűlt a vegyestüzelésű kazán, akkor automatikusan elindult újra a gázkazán. Ez egy remek megoldás volt a rezsicsökkentés szempontjából, valamint alternatív fűtés és melegvízkészítésre is tökéletes lett.